Egy várandós anyuka sikertörténete


            Lehetséges-e sikereket elérnie egy olyan nőnek, aki várandós az első gyermekével, egyik állásinterjúja sem sikerül  és alig van megtakarítása? A válasz: igen.
Egy nem különösebben képzett, harmincas amerikai nő kapcsolatok és szerencse nélkül is fényes karriert és rengeteg pénz hozott ki a helyzetből. Elmeséljük a történetét.
Az öthónapos terhes Andrea Ayersnek költözés miatt ott kellett hagynia az állását. Ahová beadta a jelentkezését, semmi jóval nem kecsegtették, így azon törte az agyát, hogyan tudna egy saját kis vállalkozást kiépíteni. Mivel összesen kb. 1000 dollárt (280 ezer Ft) tudott szánni a leendő cégére, a pólógyártás mellett döntött. Úgy gondolta, még ha ezt az összeget el is bukja, túl fogja élni.
Hogy csináljam? A részletek menet közben kristályosodtak ki. Sorra vette a lehetőségeket:
-          maga csinálja-e a szitanyomást – inkább kiszervezte
-          honnan rendelje meg az egyszínű pólókat – több helyről vásárolt, majd kiválasztotta, ő melyiket hordaná szívesen
-          ki lesz a célcsoport – nők
-          milyen feliratokat használjon – kiütéssel győztek a pozitív üzenetek.
Az első készlete 96 póló volt négy különböző színben. Feliratoztatta, majd lefotózta őket, profilt készített az Etsy-n (online piactért a kreatív alkotóknak), és 28 dollárért árulni kezdte őket. Indítsd el, növekedj, örülj neki: így hívják Ayers weboldalát: http://www.launchgrowjoy.com/
Egy alkalommal a terhesjógán annyira megfogta a tanára pólófelirata – „Légy jelen” –, hogy egy csapásra összeállt a kép: jógastúdióknak fogja kínálni a termékeit. A hétvégét azzal töltötte, hogy 3000 stúdió címét összegyűjtötte egy exceltáblázatba, majd a következő héten egyenként írt nekik. A mintegy 8 dolláros költségű darabokat kedvezményesen és nagy tételben kb. 14 dollárért kínálta. Egy hét alatt megtérültek a költségei, még nyereséget is elkönyvelhetett, és megrendelte a következő adagot.
A sztori érdekessége, hogy ez itt nem a happyend, hanem a valódi üzlet kezdete. A 2007-ben alapított és gyors ütemben növekvő pólóbiznisz az első évben 124 ezer, a másodikban már 160 ezer dolláros forgalmat hozott. Andrea ebből átlagosan havi 5000 dollárt vitt haza, amíg 2011-ben, közvetlenül a harmadik gyermeke megszületése előtt el nem adta a cégét. Addigra kisebb médiasztár lett: cikkek jelentek meg róla, címlapokon szerepelt. Kapkodni kezdtek utána a munkaadók, de már megengedhette magának, hogy ő ne kérjen az ajánlatokból. Úgy döntött, megosztja a tapasztalatát: havi 500 dollárért mentorálásba fogott. De háromgyerekes anyukaként már a havi öt ügyfél is hamarosan meghaladta az erejét. Így online kurzusokra váltott. „Hiszen többé-kevésbé mindenki ugyanazokra a részletekre volt kíváncsi” – mondta.
A pólóüzlet fejlődését részletről részletre leírta a blogján, a feliratkozóiból pedig adatbázist épített. Ezeknek az embereknek 47 dollárért kínálta az online oktatást. A kétszázas listáról 50 ember jelentkezett, ami őt lepte meg a legjobban. Ezen felbuzdulva összeállított egy exkluzív anyagot videóoktatással és partnerprogram-tudnivalókkal. Ez már 800 dollárba került és első körben 60 érdeklődőt talált meg. A kurzusokon kívül 125 dolláros havi tagságért kínál lehetőségeket média-megjelenésre ezen az oldalon, illetve előadásokkal roadshowzott, elég széles skálán mozgó (200-tól 10 000 dollárig terjedő) honoráriumért.
Andrea ma heti körülbelül 25 órát dolgozik, munkatársai – egy asszisztens, egy tervező, egy szövegíró és egy videós – mind online vesznek részt a napi ügymenetben. Éves bevétele mostanában 220-240 ezer dollár, ebből körülbelül 10 ezret visz haza havonta. Szívesen és okkal áradozik arról, milyen könnyű ezt a munkát harmóniába hozni a magánéletével: a férje maradt otthon a gyerekekkel, és ilyen beosztással ő is meg tudja engedni magának a minőségi időt a családjával.
Aki kedvet kapott Ayers rendhagyó módszereihez, annak ezt tanácsolja: „Ne csak az életformánkat találjuk ki, azt is pontosan gondoljuk át, mennyit akarunk keresni vele. Ez nagyon fontos. Úgysem létezik annyi pénz, amennyi ne találná meg a helyét egy vállalkozásban. Ha viszont prioritássá emeljük a saját nyereségünket, az kifejezetten erős motiváció. Aki napról napra öli a cégébe a forrást és az idejét, de nem látja a megtérülést, könnyen kiég és megbánja, hogy egyáltalán belevágott. Márpedig ez volna a lehető legrosszabb forgatókönyv.”
(via)

Kövess minket a Facebookon